Ne Vásárolj Semmit Nap
Napról napra szembetűnőbb, hogy emberek – egy része – szinte mániákusan vásárol. Mindig van valami új, valami “kell”, valami, ami “most akciós”, vagy amit “nem lehet kihagyni”. A közösségi médiában, és más felületen szembejövő reklámok, az influencerek folyamatosan változó ruhatára, és az olyan oldalak, mint a Temu vagy a Shein, szó szerint ránk erőltetik azt az érzést, hogy vásárolnunk kell. De tényleg kell? Erről szól a Ne vásárolj semmit nap.
Őszintén szólva elég demotiváló tud lenni az egész. Mi igyekszünk mindent megtenni, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, miközben mások vásárlásra tűzelik fel a nagyérdeműt Temu unboxingal, ruhatár frissítéssel és mi egymással. Egyáltalán miért lett trendi a kacat kínai vásárlás? A legrosszabb az egészben, hogy ezekre a dolgokra (szinte) soha nincs szükség igazán, vagy legalábbis nem olyan minőségben, ahogy a fast-fashion és a Wish-hez hasonló oldalak kínálják. Aztán mi lesz velük? A sok műanyag – igen, ezeknek a ruháknak a nagy része is legalább részben az – a kommunális hulladék gyanánt végzi.
Miért kell ennyit vásárolni?
Igazából egyre többen csak azért vásárolnak, mert haladni kell az árral, így tudják a lépést tartani és/vagy valahova tartozni. Egy új ruha vagy cipő, amit az éppen népszerű influencer visel, egyfajta belépőjegy a “divat világába”. De miért kell ehhez havonta új ruhatárat összeállítani? Miért hagyjuk, hogy mások – reklámok, influencerek, vagy a fast fashion cégek – diktálják, azt, hogy mit viseljünk?
A fast fashion “ipar” különösen aggasztó. Az olcsó árak mögött elképesztő környezeti pusztítás áll, nem is beszélve arról, hogy sokszor embertelen körülmények között dolgoztatják azokat, akik ezeket a ruhákat varrják. Míg nekünk pár ezres tétel a ruha, addig környezetünknek és a harmadik világbeli országokban dolgozók számára hatalmas teher. A pár ezres ruha létjogosultságát pedig a színes “XX %-os akció” és a különböző akciós kuponok igazolják csak, amiket képünkbe tolnak az oldalak.
De valójában mi történik ezekkel a ruhákkal? Legtöbbször néhány hónap után a kukában végzik, vagy a szekrény mélyén, hogy senki meg ne lássa. Nehogy véletlenül a büntudat halvány szikrája feltámassza a tüzet.
Tényleg fekete a péntek
Hazánkban az elmúlt években szivárgott be a “Black Friday”, ami eleinte csak valami fura amerikai “hülyeség” volt, amikor őrült módjára egymást taposták az emberek az áruházakban. Viszont napjainkban már Magyarországon is megkerülhetetlen lett: minden hirdetés, reklám, e-mail és óriásplakát arról szól, hogy jön a “fekete péntek”. Vagyis… jönne, ha nem lenne már rögtön négy is egy hónapban. Mostanra már nemcsak Black Friday van, hanem Black Week, Black November (de már októberben is durrogtatják a nagy szavakat), és ki tudja, mi jön még, csak azért, hogy felkeltsék az emberek figyelmét.
A cél nagyon egyértelmű: mindent meg kell tenni azért, hogy azt érezd, ha most nem vásárolsz, akkor kimaradsz valamiből, azaz a FOMO érzését kell kelteni. Ha szükséged van, rá ha nem, akkor elhitetik veled, hogy “ezt nem lehet kihagyni”. És mi történik? Az emberek megveszik az új telefont, vagy TV-t, miközben az előző is tökéletesen működik, vagy az ötödik pár cipőt, ami valószínűleg egy évig a dobozában marad, ahova egy kényelmetlen kaland után vissza is kerül.
Miért Káros a Black Friday?
Mondhatjuk, hogy az emberek arra költi a pénzét, amire akarja. De! A Black Friday (és annak minden formája) nem csak a pénztárcánkat, hanem a bolygót is pusztítja. Gondoljunk csak bele: a hatalmas akciók mögött hatalmas dömping van, aminek az előállítása (és később a hulladékról való gondoskodás) elképesztő mennyiségű energiát és nyersanyagot emészt fel. A termékek többsége pedig olyan gyorsan elavul vagy tönkremegy, hogy hamar a hulladéklerakókban végzi. A fast fashion, a műszaki cikkek és a filléres dísztárgyak mind-mind óriási környezeti terhet jelentenek a hétköznapokban is, amit ezek a vásárlási dömpingek csak tovább súlyosbítanak.
Magyarországon különösen szembetűnő ez az “akcióőrület”. A legtöbb esetben az árengedmények egyébként is inkább trükkösnek mondható, mint valódinak: a termékeket hetekkel korábban megemelik az eredeti árukhoz képest, hogy aztán “óriási kedvezménnyel” kínálják őket. És mégis, sokan bedőlnek ennek, és vásárolnak, mert azt hiszik, most igazán jól járnak. Persze a fogyasztó védelem igyekszik kordában tartani a dolgot, de erre egyszerűen nincs kapacitás. Utólag sok esetben szabtak ki büntetést különböző esetben, azonban a kereskedőknek megéri hazádirozni, mivel a keletkezett nyereség mellett a büntetés mértéke sokszor eltörpül.
A legnagyobb probléma talán az, hogy a Black Friday teljes filozófiája arra épül, hogy fogyassz többet annál, mint amire sokszor szükséged van. Csak azért, mert olcsóbb, vagy, mert “mindenki ezt csinálja”. vagy azért, mert az influencerek is ott vannak, és már posztolják, hogy milyen hatalmas “üzletet” csináltak az aktuális akcióval. Ami biztos igaz, mert egészen biztosan jól járnak a személyes bejegyzésnek álcázott reklámokkal.
Inkább gondoljunk bele: tényleg boldogabbak leszünk attól, hogy megveszünk valamit, amit pár hónap múlva már nem is használunk? Tényleg szükségünk van arra, hogy felhalmozzunk egy újabb dolgot, ami csak helyet foglal? A Black Friday nem az emberek javát szolgálja, hanem a cégek profitját. És közben a bolygó fizeti meg az árát.
Ne Vásárolj Semmit Nap
A Ne Vásárolj Semmit Nap a Black Friday őrületnek az ellenpontja, ami arra hívja fel a világ figyelmet, hogy a mértéktelen fogyasztás helyett gondolkodjunk el azon, hogy mire van valóban szükségünk, és fogyasztásunk milyen hatással van a környezetünkre. Ez az esemény eredetileg Kanadából indult el az 1990-es évek elején, és azóta világszerte elterjedt.
A mozgalom ötletgazdája Ted Dave, egy kanadai reklámszakember, aki 1992-ben inditotta utjára a Ne vásárolj semmit napot, amivel az volt a célja, hogy megállítsa a túlfogyasztás kultúráját, és ráirányítsa az emberek figyelmét arra, hogy a folyamatos vásárlás nem fenntartható, és nem is hoz hosszú távú boldogságot.
A “Ne Vásárolj Semmit Nap” azóta minden évben november utolsó péntekén kerül megrendezésre, szándékosan a Black Friday napjára időzítve. Az Egyesült Államokban ez a nap a hálaadás utáni péntek, amikor az embereket tényleg elképesztő akciókkal bombázzák, legalábbis korábban biztosan. Magyarországon is egyre több figyelmet kap ez a mozgalom, bár a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy miről van szó, csak annyit látnak hogy “akció, vásárolj”!
Több, mint egy nap
Természetesen ez a nap nem csak arról szól, hogy egyetlen napig nem vásároljunk. A “Ne Vásárolj Semmit Nap” egy figyelemfelhívás arra, hogy átgondoljuk a vásárlási szokásainkat és kapcsolatunkat a fogyasztással. Egy lehetőség arra, hogy nemet mondjunk a túlköltekezésre, az impulzusvásárlásokra, és arra az állandó nyomásra, hogy “meg kell vennem, mert most akciós”. Ez a nap nem a lemondásról szól, – hiszen nem azt jelenti, hogy mondjuk a napi betevő falatot ne vásárolhatnánk meg -, hanem a tudatosságról.
Gondoljunk csak bele:
- Hányszor vásároltunk meg valamit, amit alig, vagy egyáltalán nem is használtunk?
- Hányszor éreztük azt utólag, hogy talán nem is volt rá szükségünk?
- Hányszor gondoltunk már arra, hogy “jól jártam”, csak azért, mert valamire akciósan lecsaptam?
A “Ne Vásárolj Semmit Nap” üzenete egyszerű: álljunk meg egy pillanatra, és kérdezzük meg magunktól, valóban szükségünk van-e a dolgokra, amiket megvásárolunk. Ez a nap arra inspirál, hogy vásárlás helyett más módon keressünk örömöt – legyen az egy séta, egy jó beszélgetés, vagy egy jó vegán sütés-főzés.
Vegánság és a környezettudatosság
A vegán életmód egyik alapvető motivációja a környezettudatosság, legalábbis elvileg. Persze ez sokszor háttérbe szorul, és pörögnek az előre csomagolt különböző vegán termék. Viszont ettől függetlenül általánosságban elmondható, hogy növényi alapú étrend jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint az állati eredetű termékeket is tartalmazó táplálkozás. A hús- és tejtermékek előállítása jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, valamint a föld- és vízhasználathoz. Szakdolgozatomban is a vegánság és a környzettudatosság kapcsolatával foglalkoztam, – bár önbevallásos alapon – és az eredmények alapján a vegánok többet tesznek a környezetvédelem érdekében, mint mások.
Egy átfogó tanulmány szerint a vegán étrendet folytatok ökológiai lábnyoma kisebb, és a növényi étrend által okozott környezeti károk is alacsonyabbak. A kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú étrendek esetén az üvegházhatású gázkibocsátás akár 52-56%-kal is csökkenhet, attól függően, hogy milyen mértékben fogyasztunk feldolgozott hús,-tej és egyéb növényi potlókat és eredendően növényi alapanyagokat.
Egy másik tanulmány megállapította, hogy a hazai élelmiszer-fogyasztás ökológiai lábnyomának 71%-át az állati eredetű termékek adják, különösen a hústermékek ökológiai lábnyoma jelentős. Az egészséges táplálkozás ökológiai lábnyoma 19%-kal alacsonyabb a ténylegesnél. Például ide kapcsolodik a legnagyobb tévhitek egyike is, miszerint a vegánok szójafogyasztása miatt irtják az esőerdőket. Valójában a termesztett szója 2-3 % kerül emberi fogyasztásra, legalábbis közvetlenül. A többi majdnem mind takarmányozási célt szolgál.
A vegán életmód tehát nemcsak az állatok védelméről szól, hanem a bolygónk megóvásáról is. A “Ne Vásárolj Semmit Nap” és a vegán életmód közös célja, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk, csökkentsük a felesleges fogyasztást, és ezzel hozzájáruljunk a fenntartható jövőhöz.
