Kisérleti állatok világnapja
Minden évben április 24-én tartják világszerte az Állatkísérletek Világnapját. Az eseményt 1979-ben alapítottak meg abból a célból, hogy felhívja a figyelmet az állatok szenvedésére, kihasználására. Sokan nem gondolnak bele, hogy egy-egy kozmetikumhoz, vagy más termékhez mennyi vér tapad. A kísérleti állatok védelmének világnapja egyszerre szól a tudományos világnak, hogy innovatív humánus kutatási módszereket válasszanak, és a fogyasztóknak, hogy az állatkísérlet mentes termékeket keressék.
Elképesztő számban végeznek állatkísérleteket napjainkban is
A legóvatosabb becslések szerint is világszerte évente mintegy 115-125 millió állatkísérletet végeznek, de egyes források szerint a valós szám ennek a kétszerese is lehet. A legtöbb szenvedést az emlősöknek kell elszenvednie. A kísérleti állatok 55-60 %-a emlős, azon belül is elsősorban egerek és patkányok. Sokan kiskedvencüket az emberek elé helyezik, viszont abba nem gondolnak bele, hogy egy-egy termék, amit használnak kutyákon, illetve macskákon volt tesztelve. Bár szigorú a szabályozás, a kísérleti állat sors a főemlősöket sem kerüli el teljesen.
Egyáltalán nem biztosak az eredmények
Évente több millió állat szenved és hal meg a különböző kísérletekben, amelyeknek az eredményeiben nem lehet teljesen megbízni..Minden faj más módon reagál a különböző anyagokra, ezért bár a kutatások törekednek arra, hogy a lehető legnagyobb valószínűséggel előrejelezhető legyen az emberre gyakorolt hatása a szernek, azonban 100%-os sosem lesz. Az utóbbi két évtizedben is akadt számos példa, amikor a számtalan állat életének árán bizonyosságot nyert kísérleti szer humán tesztelése nagyon rosszul alakult:
- 2016-ban Franciaországban, a BIA 10-2474 nevű kísérleti gyógyszer klinikai vizsgálata során egyik résztvevő meghalt, többen pedig agykárosodást szenvedtek.
- Egy másik eset pedig az Egyesült Királyságban történet 2006-ban. A TGN1412 nevű kísérleti gyógyszert az immunrendszer aktiválására fejlesztették. A klinikai vizsgálat során azonban az önkénteseknél váratlanul, súlyos mellékhatások jelentkeztek. Az állatkísérletek során a majmoknak adott jóval nagyobb, 500-szoros adag sem okozott hasonló súlyosságú tüneteket.
A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy az állatkísérletek helyett innovatívabb tudományos módszerek felé kell haladnunk. Az in-vitro vizsgálatok és a számítógépes modellezés olyan modern alternatívát kínálnak, amelyek humánusabbak, és jóval hatékonyabbak.Szerencsére az ilyen jellegű kutatások és vizsgálatók jóval költséghatékonyabbak is. Az Egyesült Államokban az állatkísérletek helyettesítésére szolgáló modellezési eljárások költségei becslések szerint 50-70%-kal alacsonyabbak.
Jövő állatkísérlet mentesen
Sajnos az emberiség szerves részét képezte az állatkísérlet, ezért bármennyire is szépen hangzik, egyetlen tollvonással nem lehet teljesen felszámolni. Szerencsére az utóbbi években jelentős lépéseket tettek az állatkísérletek csökkentésének érdekében, elsősorban az Európai Unióban. A REACH rendelettel életre hívott rendszer például előírja, hogy az iparágaknak alternatív módszereket kell alkalmazni az állatkísérletek helyett, ha lehetséges.
Az állatkísérletek helyettesítésének egyik legígéretesebb területe az in-vitro vizsgálatok és a számítógépes modellezés. Az in-vitro vizsgálatok során emberi sejteket vagy szöveteket használnak laboratóriumi körülmények között, míg a számítógépes modellezés során matematikai és számítógépes módszerekkel vizsgálják a molekulák és anyagok kölcsönhatásait.
Az ilyen alternatív módszerek azért fontosak, mivel az érdekeket nem az állatjólét mozgatja, hanem a haszon. Ezek az eljárások pedig sokkal gyorsabbak, biztonságosabbak, és ami talán a legfontosabb, költséghatékonyabbak, ami motiválja a vállalatokat arra, hogy a korábbi gyakorlatokat, vagyis az állatkísérleteket önkéntesen leváltsák.
Csak egy része a problémának
Természetesen, az állatkísérletek világnapjának célja és üzenete kritikus az állatok jólétének szempontjából és nem is szeretném a jelentőségét csökkenteni, azonban fontos kiemelni, hogy csak egy részét teszi ki az állatok szenvedésének. Évente óvatos becslések szerint több, mint 70 milliárd állatot ölnek meg élelmezési célból. Ezen kívül számtalan állat sínylődik cirkuszokban, vízi kalandparkokban az emberi szórakoztatás céljából, ami ugyan nagyságrendben eltörpül, de jelentőségében nem a mezőgazdaság mellett.
Azzal, hogy a vegán életmódot választjuk, vagy legalábbis törekszünk rá, egyszerre mondunk nemet az állatok szenvedésének, és kihasználásának minden formájában. Vegánként nem ölnek állatot a nevünkben, nem kísérleteznek rajtuk és nem is tartják sanyarú körülmények között csak azért, hogy 1-2 órára “szórakoztassanak”. Persze ez nem fog mindenkinek egyik pillanatról a másikra menni, nekem se ment. Az első lépés, hogy megismerjük, hogy mi is valójában a vegánság. A linkre kattintva bővebben olvashatsz a témában.
