Mi is az a fenntarthatóság és mi a célja fenntartható fejlődésnek?
A fenntarthatóság fogalma az emberi tevékenység hosszú távú hatásainak és következményeinek vizsgálatával és kezelésével foglalkozik a jövő generációk érdekében. Az ENSZ 1987-es Brundtland-jelentése határozta meg először hivatalosan ezt a koncepciót, mely szerint a fenntartható fejlődés olyan módon történik, hogy kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
A fenntarthatóságnak három alappillére van: a környezetvédelmi, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság. Ezek az alappillérek együttesen képezik a fenntartható jövő alapjait, ahol az emberi tevékenység egyensúlyban van a környezettel, a társadalommal és a gazdasággal. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) 17 globális célkitűzése ezt az egyensúlyt célozza meg, törekedve arra, hogy 2030-ig minden területen előmozdítsa a fenntarthatóságot.
Mindannyian tehetünk valamit a fenntarthatóságért, akár környezettudatos életmóddal, tudatos vásárlással, vagy aktivizmussal. Tévhitekkel ellentétben az egyén cselekedeteinek és döntéseinek is hatása van a környezetre és a társadalomra. Ezért fontos, hogy mindenki aktívan részt vegyen a fenntarthatósági törekvésekben.
Térjünk is rá a részletekre!
Mi a fenntarthatóság fogalma?
A fenntarthatóság röviden egy olyan átfogó koncepció, ami az emberi tevékenység hosszú távú hatásait, és azoknak következményeit vizsgálja a jövő generációinak érdekében. A fenntarthatóság fogalma az ENSZ 1987-es Brundtland-jelentésében jelent meg először hivatalosan. A dokumentum szerint a fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”
A fenntarthatóság jelentése
Ez alapján a fenntarthatóság egy olyan szervezési elv, ami arra törekszik, hogy a jelen erőforrásait úgy használjuk fel, hogy az ne ártson a következő generációk életminőségének és lehetőségeinek. A koncepció lényege a hosszú távú egyensúly megtalálása a környezet, a társadalom és a gazdaság között. Azaz emberi tevékenység ne merítse ki a természeti erőforrásokat, ne károsítsa a környezet, ugyanakkor mindenki számára biztosítva legyen a jólétet és a fejlődési lehetőség. A fenntarthatósági fejlődésről legtöbben a környezetvédelemre asszociálnak. azonban a fenntarthatóság többet jelent az ökológiai lábnyom csökkentésénél. A fenntarthatóság magába foglalja a társadalmi egyenlőséget és gazdasági stabilitást is.
A fenntarthatóság három alappillére
A fenntarthatóságot, vagyis a fenntartható jövőt az elképzelés szerint három alappillér tartja, amelyeknek egymással párhuzamosan kell fejlődniük, máskülönben a – fenntartható – jövő kibillen az egyensúlyból. Az alábbi három alappillér tartja egyensúlyban a fenntartható jövőt:
Környezetvédelmi fenntarthatóság
A környezetvédelmi fenntarthatóság alapvető fogalma az emberi tevékenységek és a Föld egészének hosszú távú kapcsolatának, és szimbiózisának megértésén alapszik. Az elmúlt évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az emberi beavatkozásoknak milyen súlyos hatással van a környezetre, és ezek a hatások már most jelentősen befolyásolják az élővilágot, és az emberi közösségeket. Ahhoz, hogy megőrizzük bolygónk életképességét a jövő generációk számára, szükség van arra, hogy megértsük az emberi tevékenységek hatását a bolygónkra, és cseledjünk az útobbi javára.
Gazdasági fenntarthatóság
A fenntarthatóságnak nem az a célja, hogy az emberi fejlődés megálljon – vagy visszafejlődjön, ahogy sok károgó hangoztatja -, hanem egy olyan gazdasági rendszer létrehozása, amely stabilan fejlődik, és hosszú távon is fenntartható. Ezt úgy érhetjük el, ha elősegítjük a fenntartható termelési folyamatokat, és fogyasztási szokások mérséklődnek.
Társadalmi fenntarthatóság
A társadalmi fenntarthatóság a társadalmi igazságosságra és jólétre összpontosít, és olyan egyenlő hozzáférést biztosít az erőforrásokhoz, az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amely elősegíti az egyének és közösségek életminőségének javítását. Célja a társadalmi kohézió erősítése, valamint a kulturális sokszínűség és az emberi jogok tiszteletben tartása.
Fenntarthatósági célok
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals – SDGs) 17 globális célkitűzésből áll, melyet az ENSZ tagállamai 2015-ben fogadtak el. A fenntarthatósági célokat az eredeti tervek szerint kivétel nélkül 2030-ig kell teljesíteni kell. Ezek a célok a fenntartható fejlődés minden egyes területét lefednek, és megalapozzá a szilárd alappiléreket. A 17 fenntarthatósági cél rövid leírása pontokba foglalva:
- Szegénység felszámolása minden formában.
- Éhezés megszüntetése, az élelmezési biztonság és a fenntartható mezőgazdaság elősegítése.
- Egészségügy és jóllét biztosítása minden korosztály számára.
- Minőségi oktatás biztosítása mindenki számára, valamint életen át tartó tanulási lehetőségek megteremtése.
- Az egyenlőség nemek között.
- Mindenki számára biztosítva legyen az ivóvíz, és a megfelelő szennyvízkezelés.
- Az energia biztonságot a megújuló erőforrásokra legyenek alapozva. A technológia mindenki számára legyen elérhető.
- Méltányos gazdasági növekedés előmozdítása, munkahelyteremtés, méltányos munkakörülmények biztosítása.
- Infrastruktúra fejlesztés a világ minden pontján.
- Egyenlőség előmozdítása az országok között.
- Fenntartható, élhető városok és települések kialakítása.
- Fenntartható fogyasztás és termelés megteremtése.
- Az éghajlatváltozás elleni intézkedések.
- Az óceánok, tengerpartok és tengeri erőforrások fenntartható kezelése és használata.
- Szárazföldi ökoszisztémák megóvása, helyreállítása, fenntartható erdőgazdálkodás megteremtése és a biodiverzitás megőrzése.
- Béke és igazságosság erős intézmények révén.
- Globális partnerségek kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében.
Nem lehet elég korán kezdeni, fenntarthatóság gyerekeknek
A fenntarthatóság magját már gyermekkorban el kell ültetni, mivel a fiatalkor az egyik legmeghatározóbb az értékrend, és a viselkedési sémák kialakításában. Azáltal, hogy a gyerekek megismerik és megértik a fenntarthatóság fogalmát, és azt, hogy miként járulhatnak hozzá azáltal, hogy környezettudatos és felelősségteljes döntéseket hoznak, hosszú távon hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő kialakításához. A gyerekeknek lehetőséget kell adni arra, hogy megtapasztalják és sajátjuknak érezzék a fenntartható életmódot, hogy felelős felnőttekké váljanak, akik gondoskodnak a környezetről és a társadalomról.
Röviden összefoglalva: mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy felnőttként nehezebb új rutinokat beiktatni, és megváltoztatni a szemléletünket, ezért az a legjobb, ha gyerekek számára a fenntarthatóság már eleve alap.
Mit tehetünk egyénként a fenntarthatóságért?
Hiba lenne azt gondolni, hogy egy ember úgysem számít, amíg a nagyvállalatok, meg a nagy többség nem csinál semmit. Ezzel csak áltatjuk magunkat. Miért várnánk változást, a mi sem csinálunk semmit?
- Környezettudatos életmód: Ez rengeteg mindent magában foglal, amiről hosszassan lehetne írni. Röviden az otthoni energiatakarékosságtól – LED-es izzók, energiahatékony háztartási gépek – kezdve, az egyszer használatos műanyagok elutasításán át, az aktivizmusig, az élet minden aspektusában odafigyelésre és környezettudatos szemléletre van szükség.
- Tudatosság és oktatás: A folyamatos tanulás és tájékozódás segíthet abban, hogy megértsük a fenntarthatóság fontosságát és a fenntartható életmódra való átállás lehetőségeit. Fontos, hogy ezt óvatosan osszuk meg családtagjainkkal,és barátainkkal is, hogy minél többen részt vegyenek a fenntarthatósági törekvésben. Emellett azért is fontos, hogy informálodjunk, mivel rengeteg tévhit, vagy elavult információ kering a környezettudatossággal kapcsolatban, amivel többet ártunk, mint amennyit segítünk.
- Közösségi támogatás és részvétel: Helyi közösségi csoportokhoz is csatlakozhatunk, amelyek célja a fenntarthatóság előmozdítása. Vegyünk részt aktívan az olyan kezdeményezésekben, mint egy közösségi kert létrehozása, hulladékgyűjtési program, és helyi termékek támogatása.
- Tudatos vásárlás és fogyasztás: Szavazzunk a pénzünkkel. Vásárlási szokásokkal jelentős hatást gyakorolhatunk a fenntarthatóbb termékek és szolgáltatások piacára. Válasszunk olyan termékeket, amelyek helyi, organikus vagy újrahasznosított anyagokból készültek, és amelyeket etikus gyártási folyamatok során állítottak elő.Azonban itt is nagy szerepe van az informálodásnak. Egyre több cég lovagolja meg a trendet, és úgynevezett “greenwashinggal”, azaz zöldre festéssel probálja fenntarthatónak beállítani termékét.
- Aktivizmus: Létrehozhatunk, vagy csatlakozhatunk olyan szervezetekhez, amelyeknek a célja a politikai, és társadalmi érdekérvényesítés a környezetvédelem érdekében.
Vegánság és a fenntarthatóság
Már azzal jóval többet teszünk a fenntarthatóbb jövőért, hogy nem eszünk állati eredetű termékeket. És ez nemcsak egy jól hangzó alaptalan állítás. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy az állati eredetű élelmiszerek tápanyag arányosan jóval több erőforrást igényelnek és jóval több károsanyag kibocsátással járnak. A világ összes károsanyag kibocsátásnak 15 százalékáért – ami több, mint az összes közlekedési eszköz károsanyagkibocsátása – felelős az állattartás, a szántóföldek 70% – aminek a nagy része erdőírtással jár – szintén az állattartáshoz kapcsolható (forrás). Egyes tanulmányok úgy becsülik, hogy a vegán táplálkozás akár 50%-kal is csökkentheti az egyén teljes ökológiai lábnyomát. Fontos megjegyezni, hogy ez csak a táplálkozás.
Még anno a szakdolgozatomban az alábbi sorrend alakult ki annál a kérdésnél, hogy kinek mi mi a legfontosabb motivációja, hogy vegán legyen.
- Állatjólét,
- környezettudatosság,
- egészség.
Mint az is kiderült, nem csak hogy érdekli, és fontosnak tartják a környezettudatosságot a vegánok, hanem szignifikánsan többet is tesznek a fenntarthatóbb jövőért. Tehát mi vegánok jellemzően jóval többet teszünk a fenntarthatóságért – azon felül, hogy fele akkora ökológiai lábnyomunk van a táplálkozás miatt – mint az átlag.
A témában hosszan lehetne írni, amit egyszer a szakdolgozatomban megtettem már, de az rég volt, és azóta sok minden változott. Úgyhogy jelentkezem majd egy új, átfogó cikkel, ha sikerült elég erőt gyűjtenem hozzá, hogy beleássam magam újra a témába.
